Kékszőlő

Blauburger

Ausztriában, a Kékoportó (Portugieser) és a Kékfrankos keresztezésével hozták létre. Magyarországon mindenekelőtt az egri borvidéken találkozhatunk vele, de újabban a Villányi borvidéken is termelik. Az Egri bikavér készítéséhez elsőrendűen ajánlott vörösborszőlők egyike. Bőséges, viszonylag magas cukor- és harmonikus savtartalmú termést hoz. A Blauburger színanyagokban gazdag, zamatos bor, amelynek magas a tannintartalma. 

Cabernet franc

Talán a legnagyobb tiszteletnek örvendő vörösborszőlő napjainkban, a nagynak nevezett, és már a 17. században ismert fajták közé tartozik. Bordeaux környékén és a Loire völgyében a 18. századtól termesztik, de mára abszolút mértékben világfajtává vált. Olaszországban a Chiantihoz használják, Magyarországon az Egri bikavér egyik alkotóeleme. Villányban a borrend zászlósborának számít, mint a borvidék legjobb minőséget adó fajtája. Szekszárdon is szép borokat ad. A kisfürtű, sötétkék bogyókat nevelő, jó képességekkel megáldott Cabernet franc hűvös éghajlaton is jól érzi magát. Bora egészen kiváló, fajtajelleges, komplex bor – a gyümölcsösség mellett kellemesen fanyar, nagy extrakttartalmú, egyúttal bársonyos, mélybíbor színű vörösbor. Önállóan és házasítva is nagyszerű, a barrikolás pedig különleges ízeket, illatokat szabadít fel benne.

Cabernet sauvignon

A francia eredetű világfajtát a vörösborok királyának is nevezik. A Cabernet franchoz hasonlóan Bordeaux, a Loire völgye számít fő elterjedési területének, de a világ valamennyi jó bortermő vidékén termesztik. Magyarországon Villányban és Szekszárdon, illetve a Balaton déli oldalán egyaránt remek termőhelyre talált.  Október elején beérő apró bogyóiból gazdag színezőanyag- és tannintartalmú, sötét bort készítenek. A fiatal korában gyakran túl kemény bor tölgyfahordóban majd palackban érlelve mutatja meg igazi jellegét. A határozottan fajtajelleges, magas alkoholtartalmú érett Cabernet sauvignon bársonyossága lenyűgözi fogyasztóját.  

Kadarka

Magyarországra a Balkánról, a török elől menekülő szerbek, vagyis rácok közvetítésével hozták, akik a vörösbor készítésének módját is ezen keresztül ismertették meg a magyar szőlősgazdákkal. Az első elterjedt kékszőlő volt Magyarországon. A 19. század végén az ültetvények kétharmadán Kadarkát termeltek, ám később elveszítette jelentőségét. Napjainkban újra figyelem irányul erre az igénytelen, bár fagy- és rothadásérzékeny szőlőfajtára – termesztése az Alföld mellett a szekszárdi borvidéken hozta a legszebb eredményeket. Bora jó években igen fűszeres zamatú. Kötöttebb talajon testes, jó minőségű a Kadarka, lazább talajon üde vörösbort, sillert készítenek belőle. Kimagasló évjáratokban töppedt bogyóiból aszúbort is készíthetnek. 

Kékfrankos

Vitatott eredetű, Németországban, Közép-Európában, de leginkább Magyarországon termesztett szőlőfajta. Burgenlandban, amit a helybeliek szívesen hívnak Blaufränkischlandnak, szintén hagyományos fajta. Sopronban, a kékfrankos fővárosában található legnagyobb egybefüggő telepítése, ám ma már Villányban, Szekszárdon és Egerben – önálló borként vagy cuvée-ként (Egri és Szekszárdi bikavér) – egyformán kedvelt. A Kékfrankos gyors növekedésű, jól termő, ellenálló fajta, szeptemberben szüretelik. Sötét rubinszínű, jelentős sav- és tannintartalommal bíró borát a hordóban történő érlelés tovább javítja.  

Medina

A Medina vagy Médea magyar nemesítésű vörösborszőlő, melyet a Seyve Villard és a Kékmedoc fajták keresztezésével hoztak létre Egerben. Közepesen erős növekedésű, ellenálló, kevésbé igényes fajta. Szeptember elejétől bőven terem. Bora némileg lágy, markáns zamatú, fűszeres, lilásvörös színű, meglehetősen illatos vörösbor. Olykor muskotályos jelleget tükröz. Roséja elegáns, finom, ízekben-illatokban gazdag. 

Merlot

Világszerte ismert, a nagyok közé sorolt, a 14. századtól ismert francia vörösborszőlő. Elnevezését a francia merle, vagyis feketerigó szóra vezetik vissza. A bordeaux-i borvidék legelterjedtebb fajtáinak egyike. Magyarországon az 1960-as évektől termesztik egyre növekvő mértékben: a Pannon Borrégió valamennyi borvidékén és Egerben egyaránt értékes ültetvényei vannak. Valamelyest érzékeny fajta, de jellemzően gazdag, az érett szilvára emlékeztető illatú termést hoz. A Merlot a Cabernet fajtákhoz képest kisebb sav- és tannintartalmú, sötétvörös színű bort ad, mely zamatos, gyümölcsös, minőségi nedű. A termőterülettől függően mutatja meg sajátosságait, és lesz belőle lekváros ízvilágú vagy sűrű, karakteres bor. 

Pinot noir

A 12. századtól termesztett, francia eredetű Pinot noir Burgundia és Champagne jellegzetes vörösborszőlője. Világszerte, így Magyarországon – korábban Kékburgundi vagy Kisburgundi néven – is elterjedt. Termőterülete nem éri el a Cabernet fajtákét. Hűvösebb vidékekhez is alkalmazkodó, korán érő, csak nagy figyelemmel termeszthető szőlő. Szeptember végétől szüretelik. Vörösbora szép rubinvörös színű, finom zamatú, gazdag tannintartalmú, kissé kemény. Fiatalon bogyós gyümölcsökre emlékeztet az illata, de palackban sokat fejlődhet, alakulhat a bor. Rosé vagy – törkölyön erjesztés nélkül – fehérbor is készülhet belőle. 

Portugieser (Kékoportó)

A Közép-Európában ismert, Magyarországon korábban Kékoportóként, Oportóként termelt szőlőfajta feltehetőleg portugál eredetű. Ausztriában már az 1700-as évektől ismert, innen terjedt el Németországba, Magyarországra. A legismertebb és legjellegzetesebb a villányi Portugieser, de a Szekszárdi, és más borvidékeken is fellelhető. Az Egri bikavér egyik lehetséges alkotóeleme. Bőtermő, korán érő, lédús vörösborszőlő. Bora általában jellegzetesen lágy, gyümölcsös, mélyvörös rubintos színű, amit Villányban „beszélgető bornak” titulálnak. Manapság már magas minőségű vörösborokat is készítenek belőle, és házasításokban ugyancsak megállja a helyét. 

Zweigelt 

Az osztrák Fritz Zweigelt hozta létre 1920-ban. Nemesítéséhez a Kékfrankost a Szent Lőrinc szőlővel keresztezte. Ausztria mellett Közép-Európában fordul elő, így Magyarország valamennyi vörösbortermő vidékén telepítették. Nagyfürtű, vastag héja miatt kevésbé érzékeny, lédús, a Kékfrankoshoz valamelyest hasonlító szőlőfajta. A belőle készült bor ízvilága, színe, tannintartalma ugyancsak hasonlít a Kékfrankoshoz, de kedveltségük nem állítható párhuzamba. A Zweigelt csersavban dús, színanyagokban gazdag, harmonikus minőségi vörösbor. 

Syrah 

A Syrah francia eredetű, a Rhône folyó térségéből származó kékszőlőfajta. Világszerte elterjedt, Ausztráliában és Dél-Afrikában Shiraz néven ismert. Termőképessége jó, Magyarországon október elejétől érik. Kifejezetten testes bort adó vörösbor-szőlőfajta, viszonylag magas a tannin- és a savtartalma. Nagy mennyiségben tartalmaz színezőanyagokat, alkalmas a tölgyfahordóban zajló érlelésre. Illata sötét, bogyós gyümölcsöket, fűszereket idéz, némi animalitással. Minőségének legjobbját évek múltán éri el. 

Rubintos

Magyar vörösborszőlő, a Kékfrankos és a Kadarka keresztezéséből származik. Napjainkban egyelőre kis területen termesztik, például a Mátrai borvidéken. Nagy, ágas, tömött fürtű fajta, bő termést hoz. Szeptember második felében szüretelhető. Mély, rubinvörös színű bora színanyagokban gazdag, fűszeres zamatú, kemény. Megfelelően érlelve finom, harmonikus, bársonyos, kerek borrá alakul. 

Domina

A Portugieser és a Pinot Noir (Németországban Spätburgunder) keresztezésével 1927-ben létrehozott német fajta. Jelenleg szinte csak Németországban, néhány száz hektáron termesztik. Területe egyre bővül. Hasonló jellegű szőlő, mint a Portugieser, de annál később, míg a Pinot Noirnál korábban érik. Sötétvörös színű, tanninos vörösbort ad.  

Blauer frühburgunder

A fajta a Pinot Noir természetes mutációjával keletkezett, amit az 1960-as években, Németországban szelektáltak. Itt párszáz hektáron termelik, ám Svájcban, Franciaországban, Olaszországban és Luxemburgban is megjelent. Korai érésű. Sötétvörös színű, bogyós gyümölcsöket felidéző illatú bora sokáig eláll, jól barrikolható.